A Magyarok Világszövetségének elnöksége Zalaegerszegen tartotta szept. 17-én kezdődött, háromnapos elnökségi ülését. Az elnökség Tőkés Lászlónak, az MVSZ tiszteletbeli elnöke javaslatára felhívást fogadott el A hazatérés esztendeje 2000 néven. Ebben a Magyarok Világszövetségének küldöttgyűlése megszólítja az anyaországtól távol élő magyarokat, hogy Krisztus hitének felvétele és a magyar államalapítás ezredik évében nemzeti zarándoklat keretében látogassanak el az óhazába, illetve az utódállamokba. 2000 nyarán a Magyarok V. Világkongresszusa, a negyedik magyar református világtalálkozó és a magyar millennium rendezvényei együtt állítanak majd méltó közösségi emléket a kárpát-medencei államalapításnak. - A magyar kormány egyetért a magyarság ily módon történő megszólításával. - Az MVSZ elnöksége foglalkozott a vajdasági helyzettel, a szlovákiai nyelvtörvénnyel. Zárt ülésen vitatta meg a Postabank VIP-listáját. Olyan döntés született, hogy Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke a sajtóban hamarosan megjelenő cikkben foglalja össze, magyarázza meg a világszövetséget is érintő tételeket. /A Magyarok Világszövetségének felhívása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./
1999. november 17.
A Budapest Bank eladta romániai leánybankját, a Pater Bankot a görög Piraeus Banknak. A Budapest Bank erőforrásait a magyarországi pénzpiacra kívánja összpontosítani, ezért adta el romániai leányvállalatát. A magyarországi hitelintézet stratégiai tulajdonosa, a GE Capital a közelmúltban szerzett ellenőrző részesedést a romániai Banc Post hitelintézetben. /Görögöké a Páter Bank. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./
2000. április 29.
A görög Piraeus Bank vette meg a magyarországi Budapest Banktól a romániai Pater Bank 99,99 százalékot kitevő részvénycsomagját. A Pater Bank tavaly 320 ezer dollárnyi szerény nyereséget ért el, működésének első évében viszont 1,52 millió dollár veszteséget halmozott fel. A Budapest Bank már akkor bejelentette, hogy megválik romániai érdekeltségétől, amikor főrészvényese, az amerikai General Electric Capital, a GE pénzügyi befektetői csoportja jelentős részesedést szerzett a romániai postabankban, a Banc Postban. /Görög kézben a Pater Bank. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./
2006. január 9.
Veszélyeztetett román hagyományok cím alatt Ioan Selejan, az 1994-ben létrehozott Hargita-Kovászna ortodox egyházkerület püspöke az Adevarul január 4-i számában ismertette, milyen gondokkal küszködik az új év kezdetén. A legsúlyosabb: a pásztor nélkül maradt román közösségeket beolvasztották. Ott azonban, ahol a pap ellenállt az állam és az együtt élő etnikumok nyomásának, sikerült megőrizni a hitet és a román nyelvet. A román identitás megőrzése érdekében e tájakon az államnak aktívabb szerepet kellene vállalnia. Barabás István, a lap munkatársa emlékeztetőül idézett néhány régebbi cikket. Adevarul, 2003. november 3.: Iskolák összevonása nyomán, országszerte 3000 gyermek naponta több kilométert gyalogol, hogy tanulhasson. A Suceava megyei Arini község 17 gyermekének a 7 kilométerre eső iskoláig veszélyes vadállatokkal tele erdőn kell áthaladnia. Adevarul, 2003. október 16.: A Kovászna megyei Lécfalva elemi iskolájának román tagozatán egyetlen gyermek tanul: a IV. osztályos Marin Gavrila, számára a minisztérium engedélyével külön tanítónőt szerződtettek. Jurnalul National, 1997. május 17.: Ioan Selejan interjújának címe: Hargita és Kovászna megyében nincsenek román papok és román nyelvű iskolák. A püspök elpanaszolja, hogy a románok elmagyarosodnak, mert nincs papjuk, tanítójuk. Egyes helységeknek a 20. század elején másfél ezer román lakosuk volt, ma pedig tíznél is kevesebben vannak. Az interjút záró kinyilatkoztatás: „A román nép a dákoktól örökölte erkölcsi tisztaságát.” Erdélyi Napló, 2003. május 7.: Missziót vállaltunk ezen a vidéken cím alatt Ioan Selejan püspök interjúban számolt be kilencévi munkasikereiről. Több mint tíz templomot építtetett, és minden parókiára sikerült papot hoznia. Maroshévízen a meglevő mellé még két parókiát hozott létre, hogy 50-100 családra jusson egy lelkipásztor. (Közben a Gyergyói-medencében 2000 római katolikusra jut egy plébános.) Örvendetesen nőtt a kolostorok száma is: míg jövetele előtt csak Maroshévízen volt ilyen hajlék, addig 2000-ben a két megye területén hét kolostor építése kezdődött el, miután a marosfőit már 1996-ban felszentelték. Selejan püspök panaszkodott, hogy milyen szegény az egyházkerülete, mert az állam nem támogatja: „Ha a román állam pénzéből építkeznénk, akkor ott állnánk kinyújtott tenyérrel az utcasarkon és koldulnánk.” Hargita Népe, 2003. november 21.: A Postabank árverésre bocsátott, Virág utcai üzletsorát az ortodox püspökség vásárolta meg 3,4 milliárd lejért. A püspökség a csíki ingatlanpiac egyik legaktívabb ügyfele. Adevarul, 2000. november 18.: A marosfői kolostor kőfalára ismeretlen tettesek fölírták: „Székely, ébredj!” Az esettel kapcsolatban Selejan püspök így nyilatkozott: „Provokáció és kísérlet arra, hogy tüzet lobbantson fel Erdély peremén, majd lángra lobbantsa a Kárpátokat. A felirat biztatás Erdély különválására.” Romania Literara, 2000. július 5.: „A Román Ortodox Egyház a jövendő lehetséges szélsőséges nacionalista-fundamentalista mozgalmainak melegágya lett.” /Barabás István: Hagyományos rögeszmék. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2006. január 23.
Január 20–21-én Kolozsváron a régió gazdasági újságírói számára rendezett szemináriumot a Freedom House Alapítvány, a Banc Post és a Helyi Lapkiadók Munkáltatóinak Egyesülete (APEL). Az előadások kitértek a privatizáció módszereire és következményeire, a bankrendszer mai kihívásaira, továbbá a romániai tőkepiac helyzetére. /Ö.I.B.: Gazdasági szeminárium Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./
